A vonat bánatosan zötykölődött a puszta közepén. Az égen nem voltak felhők, bágyadtan szürkéllett a lassan suhanó jármű felett. Amíg Liliana zenét hallgatott, Katie azon gondolkozott, hogy mit takar az a szó, hogy hit. Nem az eredetét, meg az igeidőt tekintve, hanem magát a fogalmat. Hinni olyan sok mindenben lehet. Lehet hinni Istenben, Buddhában, Allahban, a reinkarnációban, az örök vagy a halál utáni életben, hinni magunkban, vagy egymásban. A hit, mint szó relatív. Ha úgy akarom, csekély, létező dolgokban hiszek. A tegnapban, a szeretetben, az emberi megbocsájtásban, a jóhiszeműségben. Ezek mind olyan tényezők, amik minden nap megtalálhatóak a világunkban. Viszont hihetek a holnapban, és Istenben is. Mindkettő ugyanaz. Hiszem, hogy van, miközben nem biztos. Nem tudom biztosan azt mondani, hogy lesz holnap, nem látom előre a dolgokat. Csak reménykedni, és hinni tudok, hogy holnap is felkelhetek, és folytathatom az életem. Isten is ilyen. Nem tudom biztosan, hogy van, de hiszem, hogy létezik és feltétel nélkül szeret.

Első fejezet

Minden volt amit Isten teremtett, mégis semmi

      Akkoriban Lucifer kerekedett felül a földön. Az emberek többsége más valláshoz pártolt a III. Világháború miatt, vagy egyszerűen csak többé már nem volt hite. Elliott Wayne Johansson volt talán az egyetlen, akinek az eszébe jutott az ötlet, hogy egy kisebb csapatot összekaparva felkeressék a napkeleti bölcsek leszármazottjait, és tanácsot kérjenek. Két hónapon át megállás nélkül keresgélt, mire öt főt talált, aki volt annyira elhivatott, fiatal és egészséges, hogy tegyen valamit a világuk érdekében. Hiszen minden volt amit Isten teremtett, mégis semmi. Erdőtüzek irtották ki a fákat, állatokat. A fű mindenhol kiszáradt. Épületek, főképp templomok omlottak le.Megszűnt az szeretet, és az emberek számára nem volt senki, aki megbocsájtotta volna a bűneiket. Közel hétszáz embert diagnosztizáltak lélekhalállal, és haltak meg idő előtt ezidáig. Johansson egy érsek unokája, és egy pap fia volt. Benne még élt a hit, és hitte, hogy véget vethetnek a pusztításnak. Betiltották az ünnepeket, az ajándékozást. Fekete szájmaszkot hordott mindenki, hogy eltakarják a szájukat, hiszen ha véletlenül mosolyogtak, vagy nevettek, Lucifer lefejeztette őket. Ez leginkább a főtartomány területén volt a legszokásosabb, mert Ő is ott lakott, és nem nagyon mozdult ki onnan. Ha utazott valahova, azt hetekkel előre bejelentették, és csak hivatalos ügy lehetett az indok.